GAMES THAT I LIKE

GAMES THAT I LIKE

Best of Games 2015

2016. február 23. - herma

besztsuitable.png

Összeállítottam egy Top 10 listát (és komoly kínok-küzdelmek és munka árán a poszt is megszületett róla végre-valahára), amin jó néhány helyre bizonyára mások kerültek volna, ha minden játékkal lett volna módom játszani, ami csak érdekel(t). Ám az élmezőny azért eléggé bebetonozott (legfeljebb lejjebb csúsztak volna picit, vagy nagyobb lett volna a lista). Mindenesetre a végén teszek majd említést olyan cuccokról, amik nekem - egyelőre - kimaradtak, de sejthetően komolyabb nyomot hagytak volna bennem.

Elöljáróban csak annyit, hogy javarészt escape-nek nevezhető játékok kerültek ide, vagy legalábbis flash point & click-ek, egy van csak (mindjárt a második helyen) "egész estés" ;-) (a yt-n cirka 6 órás a walkthrough-ja), amihez nem lehet ingyenesen hozzájutni, így egy picit kilóg, de lehetetlen volt lehagynom...

Viszont nem jön kvázi most azonnal, mert csökkenő sorrendben fogok haladni, és nem is húzom az időt, belekezdek:

 

10. krutovig: Abandoned

Igor Krutov egy ukrán fickó, és korábban mindössze egy escape game fűződött a nevéhez (ha jól tudom), viszont az évekre visszamenőleg megmaradt az emlékezetemben (Empty Room Escape, talán valamikor beajánlom külön...). Nos, még az év elején jelentkezett be az Abandoneddal, méghozzá egyből sorozatnak ígérte, és javában készül is a második rész, sőt (erről picit lejjebb). Ami egyből feltűnhet az embernek (ha képben van, márpedig ha végigszalad a listán, bizonyára képben lesz ;-)), hogy a világ, amit felépített, rengeteg ponton emlékeztet Mateusz Skutnik Submachine sorozatára. Ez persze kellemetlen is lehetne, de mivel az egyik legnagyszerűbb point & click sorozatról van szó, mindenképpen dicséret is. Pláne, hogy a kivitelezés, ha nem is tökéletes, de több mint ígéretes, és maga a játék is elég jól játszható, nem mondom, hogy nem lehet elakadni, de némi gondolkodás (vagy puskázás - ejnye-bejnye) után mindig lehet benne haladni egy picit. Hosszú távon persze gond lehet, hogy valaki ennyire más forrásból táplálkozik, de szerintem kellő fantáziával felül tud majd emelkedni ezen (és így mi is :-)). Ha valaki utána jár, akkor láthatja, hogy mennyi mindenből merített az alkotó inspirációt, azaz szó sincs olcsó kópiáról. Arról nem beszélve, hogy maga Skutnik is felfigyelt a műre, és áldását adta rá, sőt, bátorította Igort, no meg akkor már ellátta egy szakajtónyi jó tanáccsal.

Amúgy, akárcsak a Submachine epizódokban, itt is vannak bónusz tartalmak, tehát nem kell 100%-ig mindent észrevenni, hogy a végére érjünk, de szerintem azért illik...

Az alaptörténet szerint a tudós ikertestvérünk elment Abandonedba (tehát ez maga a világ), és aztán eltűnt, mi pedig utána, hogy megtaláljuk. Ahogy haladunk előre, egyre több jegyzetére bukkanunk rá, és kezd összeállni a kép (jó, azért egyelőre nem)...  Jöjjön hát a játék:

krutovig.png

Ha pedig valakit nagyon megfogott volna, és szeretne jobb minőségben hozzájutni, annak jó hír, hogy a steamen is fent van már (igazán piciny összeget kérnek érte). További említésre méltó tény, hogy még '15 folyamán kijött egy spin-off, Abandoned: The Cube Chambers címen, ami kifejezetten logikai feladványok egymásutánjából áll. Bevallom, nekem nem (sem) igazán nyerte el a tetszésemet, és egy idő után unottan félbe is hagytam. De lehet, hogy csak rossz passzban voltam...

Aztán év vége felé még kijött egy The Watcher's Chamber is, ami még szintén nem a második rész, sőt, nem is vagyok biztos benne, hogy az "Abandoned univerzumba" tartozik-e, ám a Skutnik hatás továbbra is tagadhatatlan. Igazság szerint épp hogy csak belekaptam, mert nagyon nem akarództak beindulni a dolgok, de erre egész biztos, hogy sort kerítek valamikor a későbbiekben...

 

09. kotorinosu: Room Δ

Hát nem a múltkor írtam erről, meg a japán kotorinosu másik 2015-ös alkotásáról (Sphinx 2015)? DE!!! (klikk oda neki)

Szóval most nem viszem túlzásba, illetve próbálom nem ugyanazt írni. Kezdem azzal, hogy miért nem a Sphinx (is): mert egyszerűen a Sphinx eredeti verziója (bár mint írtam, totál más játék) jobban bejön. Mondjuk ha innen nézem, a Room Δ "elődje", a Room Γ is meggyőzőbb számomra, de itt legalább határozottan másik epizódról van szó. Na jó, ez így eléggé mondva csinált érvnek tűnik, a lényeg, hogy a Sphinx valamiért (alighanem a grafikai elnagyoltság) lényegesen kevésbé tetszik a Roomnál, és pont.

Itt is felhívom a figyelmet, hogy banner játékról van szó, azaz klikkeljünk a képernyő tetején lévő szalagcímre (vagy mire), hogy kitáruljon előttünk a világ szoba, és elkezdhessünk mániásan mászkálni jobbra-balra!

Kedvcsinálónak annyit, hogy bár nem több szobás a játék, ez az egy viszont elég sok meglepetést rejteget. Van, amit kifejezetten nehéz észrevenni. Nekem pont sikerült, aztán mégsem oldott meg semmit (puskázás lett a vége, aztán fogtam a fejem, mert csak oda kellett volna koncentrálni). A vége meg kifejezetten ötletes, de valami ilyesmit már írtam a múltkor is.

Nem csűröm-csavarom tovább, itt a játék:

delta.png

Jó szórakozást (és fejvakarást)!

 

08. tesshi-e: Escape to Mr. Y's Office Room, The Calm Room Escape

A szintén japán tesshi-e az év során hét játékkal is megörvendeztette a nagyérdeműt, ezek közül - némi szitálás után - kettő maradt, amelyek közül nem tudtam választani, így mindkettő ide került (a későbbiekben lesz még különb is a helyzet). Amúgy abban a megtiszteltetésben részesült a "cég", hogy már kétszer is adtam hírt felőle, egyszer a Happy Escape 9-ról, ami kifejezetten jól sikerült, nem sok híja volt, hogy azt is feltegyem a listára. Másodjára az év vége felé elkészült két remake-ről ecseteltem a nagyszerűségüket, ők nyilván csak azért csúsztak le, mert nem eredeti játékok. Ezek mellett volt még az N's Room Escape, amely ugyan 2015 leggyengébbje a csapattól (szerintem), de azért megvannak a maga erősségei (egyébként róla is volt már szó érintőlegesen). Illetve az Escape from the Knight Room, ami tök jó lenne a lovagkori vívóterem feelingjével, de a vége felé van egy olyan "rejtvény", amit nem hogy nem tudtam megoldani, hanem szöveges és videós magyarázatok segítségével sem értem (örülnék, ha valaki elmagyarázná...). És ez automatikusan maga után vonja, hogy eszem ágában sincs besztoflistára tenni :D!

De térjek csak rá a valóban ide valókra! Mr. Y irodájába már bejutni is nehéz, két trükk is kell hozzá, az egyikhez némi kísérletezés kell olyankor, amikor eszünkbe sem jutna, a másikhoz komoly szellemi erőfeszítésre van szükség (legalábbis én nem jöttem rá ;-)), viszont azt mondom, megoldható, csak jó alaposan mélyedjünk el abban, amink van (nem valami sok)! Ha mégsem sikerül, érdemes kipuskázni, mert a kőkemény (ill. talán picit ügyetlen) intro után az irodába érve egy jó iramú, kifejezetten élvezetes játék veszi kezdetét. Gondolkodni persze továbbra is kell, de olyan ördögi csel nincs benne több, mint az elején. Mielőtt elkezdenénk, ne felejtsük a nyelvet angolra váltani...

to_mr_y_s_room.png

Különben Escape from Mr. Y's Roomból van egy egész sorozat, csak most ugye nem ki, hanem be kell jutnunk, szóval vannak előzmények. Azonban most nem írok róluk semmit, lévén még magam sem ismerem őket.

Hanem sorra kerítem a másik listás darabot: a Calm Room azért is különleges számomra, mert az első, amivel találkoztam a tesshi-e-től, és büszkén jelentem, hogy sikerült saját kútfőből megoldanom. Na, azt nem mondanám, hogy egyszeri nekifutásra, de úgy éreztem, hogy csak pihentetni kell, és menni fog, és hát így is lett (bár többször tennék hasonlóképpen). A címnek megfelelően egy igen kellemesen berendezett, hangulatos szobában találjuk magunkat, mintha egy meghitt vendégségben volnánk. Csak éppen egyedül, és komoly nyomozásra van szükségünk, hogy a különböző helyeken elrejtett részletek között összefüggésekre leljünk. Annyit elárulok, hogy jóval hosszabb a játék, mint amit eleinte sejtet, és igényli, hogy újra meg újra átnézzünk mindent alaposan. Érdemes is már most azonnal nekilátni!

calm_room.png

Remélem, senkinek nem okoztak csalódást, mert szerintem kifejezetten jó játékok!

Azonban bevallom, hogy mostantól jönnek azok a gyöngyszemek, amik "már annyira ide kívánkoztak" a listára, hogy nagy szívfájdalmat okozott volna, ha - erősebb mezőny esetén - bármelyiket is le kellett volna hagynom (és inkább bővítettem volna a 10-es keretet, minthogy...)

 

07. puffballsunited: Fleeing the Complex

Ugyan elvileg ebben a játékban is a kijutás a cél (a cím jelentése: Menekülés a komplexumból), mégsem igazi escape game. Egy pálcikaemberekből álló világban vagyunk az egyik, Henry Stickmin (stick - pálcika, mi más) nevezetű figura, akit nyilván tolvajlásért zártak be egy cellába ebben a kívül-belül géppisztolyos katonák tömkelegével őrzött épületmonstrumba néhány másik gonosztevővel egyetemben. A nyilván szót azért használtam, mert az előző részek alapján Mr. Stick bizony egy professzionális tolvaj (Breaking the Bank, Escaping the Prison, Stealing the Diamond, Infiltrating the Airship, bevallom, ezekkel még nem játszottam, de látatlanban mondom, hogy kötelezőek!). Hát, most elkapták, és pont az imént említett epizódokban lejátszódottak képezik ellene a vád alapját, és ezért rakják be ebbe a notórius bűnözőknek fenntartott The Wall (A fal) elnevezésű monstrumba. Mindezt már a játék megjelenése előtt közzétett teaserben tudatják velünk:

A sztorira visszatérve, Mr. Sticket többedmagával be"invitálják" egy gyüjtőbe, hogy várjanak, amíg visszajönnek, és Stickyfiúnak több sem kell, rögtön megpróbál előnyt kovácsolni abból, hogy szusszanásnyi levegőhöz jutott. Na de mit tegyen? Próbáljon meglépni a szellőzőn át, vagy az őrt fellökve a folyosón, netalán halottnak tettesse magát? És itt jövünk mi a képbe. :) Nagyon egyszerű dolgunk van, a kiadott lehetőségek egyikére klikkelünk (ott van angolul 1-2 szóban, de egy vázlatos rajz is próbálja érzékeltetni több kevesebb sikerrel, hogy mi a terv), majd hátradőlve nézzük a filmet, hogy mi történik, mígnem újabb elágazási ponthoz érünk, ahol megint rajtunk áll a döntés (minimális kivétel van, de nem akarok semmit elárulni előre, szerintem ott és akkor mindenki simán boldogul majd vele, némi időzítésről van egyébként szó). Tehát a játék irányítása piszok egyszerű, viszont még könnyebb rosszul választani, és pórul járni. Azért nyugalom, nem csak egy verzió vezet üdvösségre!

Mindezzel persze nem biztos, hogy meghoztam bárkinek is a kedvét a kipróbáláshoz, hát igen, eddig jól elhallgattam az egész legfőbb vonzerejét, a sokszor némileg morbid HUMORT! Merthogy minden választás, minden eshetőség valamilyen nem várt csavart, szellemességet, poént rejt magában. Igazából a legviccesebbek azok, amikor nem jön be a számításunk. Tehát az ember nem is igazán arra megy rá, hogy győzzön, hanem hogy minden választási lehetőséget kipróbáljon, hogy "ok, már tudom, hogy mi volt a jó választás, de mi lett volna ha...". Szerencsére nagyon felhasználóbarátra van megcsinálva a kezelőfelület, és bármikor ugrálhatunk kedvünkre ide-oda a játék már korábban elért elágazási pontjai között (mindössze a bal alsó sarokban lévő térképre kell kattintani). Azaz szó nincs arról, hogy mindig elölről kéne kezdeni, és unásig ismételgetni a könyökünkön kijövő jeleneteket egy-egy nüansznyi pluszért. Persze ha valamit újra látni akarunk, annak sincs akadálya. Szóval nincs megállás addig, míg a játékmenet teljes elágazási fáját nem látjuk magunk előtt... és még akkor sincs vége, mert menet közben mindenféle medálokat lehet begyűjteni irgalmatlan mennyiségben, és azokra is rá lehet menni, hogy teljes legyen a kollekció (igazából én ezt a vadászatot kihagytam, de elég sok összegyűlt magától is, talán majd egyszer...)!

Ennyi előzetes útbaigazítás és ajnározás után nincs más hátra, mint maga a játék:

fleeing.png

Ha szusszantunk néhányat, és némi erőt gyűjtöttünk, no meg kedvünk is van még, nekieshetünk valamelyik korábbi epizódnak (egyéb játékok mellett) itt!

 

06. drawmaneater: Nekra Psaria

Egy Yaroslav Voronin nevű orosz személy rejtőzik a drawmaneater név mögött, és én meg csalok, mert ez rögtön nem egy, hanem négy játék, ráadásul ezekből kettő 2014-es. Persze lényegében csak arról van szó, hogy egy sorozatról beszélünk, amelyben az egyes részek kronológiailag követik egymást, így az elején érdemes kezdeni. Én pedig még nem adtam róluk hírt eddig, szóval másképp nemigen tudnám megoldani a dolgot.

Különben a sztori még nem zárult le, úgyhogy várhatók további epizódok idén is! :-) A történet ott kezdődik, hogy az alkotónak elgurult a gyógyszere egy kedves fiatalember (Johny-boy) épp tévét néz (reklámot, mi mást?), amikor a készülék egyszer csak kikapcsol. A generátor! Hát persze... és megkezdődik a kálvária.

Nem lehet nem észrevenni már a legelején, hogy az egész kinézete iszonyú ocsmány. De épp ez a szexepilje is, a groteszk, aberrált karakterek, akik (vagy épp amik) sokszor nem csinálnak semmi szörnyűségeset, csak gyomor kell hozzá, hogy az ember rájuk nézzen. Mindenfelé mindenféle hullák, szörnyek, gnómok, kísérteties alakok, óriás rovarok, mutánsok fordulnak elő lépten-nyomon. Aztán persze vannak ellenségesek is, akik fenyegetően állják utunkat. Azaz a nagyon félősek vagy vizuálisan kényesek bele se kezdjenek. Akinek azonban van olyan kifordult fejlett az esztétikai érzéke, hogy a randában is képes meglátni a szépet, annak eljött a Kánaán (én persze ilyen volnék)!

Az irányítás rém egyszerű, mert ha valamelyik tárgy / ajtó / lény / akármi aktív, akkor fölé érve a nyilacskánkkal, az egész besárgul, méghozzá általában (tehát nem mindig!) jól észrevehetően, a képernyő akár egész nagy szegmensét kitöltve. A tárgyak felvétele egy klikkelés, a használatuk pedig ehhez képest is extrafrappáns: az adott képernyőnél elég ráklikkelni a fejlécben található használandó tárgyra, és máris megtörténik, aminek meg kell. Viszont elég nagy (és egyre nagyobb) terepeket kell bejárni, eszközöket használni, kapcsolókat átkapcsolni, úgyhogy az alaposság nagyon fontos! Ám az ember ezzel együtt is óhatatlanul el-elakad, de hát ez nem tragédia, csak agyalni kell egy kicsit, vagy ismételten bejárni a terepet, mindent összevissza nyomkodni, esetleg félretenni az egészet egy időre, ha pedig nagyon nem megy, puskázni egy pirinyót (yt-n simán lehet találni walkthrough videót, persze ez mindegyik másik játékra is igaz).

Sok szereplő egy-egy tőmondatban jelzi, hogy mire vágyik, és persze a mi dolgunk, hogy teljesítsük. Nem mondom, meg is hálálják tisztességgel... A legtöbb esetben a bizarr grafikai kivitelezés ellenére kivehető, hogy mi mi akar lenni, és hol van rá szükség, néha azonban nem. Olyankor bizony kell a szerencse, vagy a fáradhatatlan kísérletezés. Amúgy sokszor egész logikátlan, szürreális, vagy őrült dolgokba botlunk, de ha rááll az agyunk a játék világára, nem okoznak különösebb gondot, és hát ez is hozzátartozik az egész bájához (legalábbis én meggyőztem magam).

Minimális számú elég látványos glitch is akad: van, hogy tudunk tovább balra menni, de nem halad a képernyő, van, hogy valamire rá lehet klikkelni, mégsem történik vele semmi, sőt, még egy félig megrajzolt szobába is elvetődtem egyszer. Ezeket igazán javíthatná az alkotó, de mindenkit megnyugtatok, a játék menete semmi csorbát nem szenved az égvilágon!

Ajánlom, hogy sorrendben játsszátok végig őket, mert a történet kronologikus, és az elején talán könnyebb beletanulni a dolgokba. Én mondjuk rákattantam annyira, hogy egymásután végignyomtam mind a négyet, de ehhez szükségem volt kb. 2-3 órára, szóval szépen be is szabad osztani! Viszont külön felhívnám a figyelmet, hogy nincs mentés funkció, így ha valaki becsukja (vagy pechesen félrenyom egy linkre!!!), az bizony kezdheti elölről!

A zenéről / hangokról nem szóltam még: az első részekben inkább csak morajlás van, viszont a legutóbbiban mintha már erre a területre is nagyobb hangsúlyt fektettek volna.

Most pedig már jöhetnek is a játékok, írok közéjük egy kis átkötőt, ha valaki régen játszott volna egy korábbit (vagy csak kíváncsi), az is képben legyen, viszont beszpojlerezem őket, hogy ne érhesse szó a ház elejét!

Persze az elejét már kb. leírtam, Johny-boynak fel kell töltenie a generátort üzemanyaggal, és ezért útnak indul:

nekra_1.png

 nekra_2.png

 nekra_3.png

 nekra_4.png

 és a történetnek akár itt vége is lehetne. De látszik, hogy nincs! Egyre gyanúsabb, hogy SOHA sem lesz...

 

Miután szokásom szerint bő lére eresztettem a dolgokat, jobbnak látom a lista másik felét egy következő posztban lehozni, nehogy túllépjem a rendelkezésre álló keretet. Folytatás itt!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://escapefromadventures.blog.hu/api/trackback/id/tr978254706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása